Főmenü:
TANÍTVÁNYOK > Közösségünk lelki kincsei. > Kézikönyv -írta Szabó János
Munkahelyemen, a könyvtárban
A polcokat mostam.
Kezembe került könyved
Persze kinyitottam.
Vékony kis füzet volt
A címe: "Nagyon fáj!"
"minden, mi asszonyra lel,
míg el nem fehérül a száj"
Lelked egy vérző seb
Mely lükteti: magányod nagyon fáj!
De e szennyszülte világban
Dalolni muszáj!
"Nincsen helyem, - Zúg a fejem",
Úgy érzed, itt a vég.
Mint mikor Jézus újból eljön
És összedől az ég!
Keresztre kell menni,
Véresen, mocskosan,
Hogy elsuttogjuk a szót:
Én megbocsájtottam!