JÉZUS HANG-JA TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉGE


A tartalomhoz

Főmenü:


Az Öröklésröl.

TANÍTVÁNYOK > Új válaszok párbeszéd-imában

Uram! A korábbi válaszod ellenére nem tudom elhinni, hogy páromat a felnőtt gyerekei, az anyjuk által való öröklésből kifolyólag, képesek a lakásából kiforgatni.

Kérdező:
1. Halálunkig viselnünk kell, hogy a halálunkat várják?
2. Álljunk fel és hagyjunk mindent, de mindent a hátunk mögött, és húzzuk meg magunkat albérlőként valahol?
3. Adjunk el mindent bármi áron, és mindent elosztva kezdjünk új élet szakaszt?

HANG: Kedves gyermekem!
Ugyanazzal az életproblémával fordultál Hozzám, amivel egy évvel ezelőtt megkerestél, és amire választ is kaptál. Mivel minden válaszom olyan örök igazság hordozója, amely nem csak az múltban, hanem a jelenben, és az örökkévalóságig tartó jövőre vonatkozóan is érvényes, ma sem tudok mást mondani neked. Bizony nem vagy egyedül azzal a természettel, amellyel még nem vagy képes felmérni annak a súlyát, hogy az Élő Istentől kérdeztél, és az válaszolt neked. Az, aki választ kapott a kérdésére Tőlem és hisz Bennem, annak nem kérdés, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy az életét megoldottnak tekintse.
Kérdésed megismétlése, a választási lehetőségeid felsorolása azt igazolja, hogy a korábbi válaszom tanítása, nem volt elfogadható a számodra. Nem, mert valójában nem ismersz Engem. Te egy olyan istent keresel, aki áldását adja az általad felsorolt lehetőségek egyikére. Áldását adja arra, hogy a szeretetét félremagyarázva, olyan áldozatot vállaljon a párod egy külső, általad igazi békének nevezett ügy érdekében, amely feltétel nélkül szolgálja ki a Nélkülem élő családtagok minden elvárását. Ebben megerősíteni nem tudlak, mert Én, nem ez az isten vagyok.
Igazi békét, törvényt, pénzt, jussot és szentségi házasságot említesz, és keversz össze leveledben. Te is azt várod Tőlem, amire az Engem körülvevő tömegben valaki kért: mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem a sorsrészt (az örökséget) (Lk.12;13,). De tőled is csak azt kérdezhetem, hogy: ki tett engem fölétek döntőbíróvá vagy részosztóvá ? (Lk.12;14,).

Bizony, bizony annak ellenére, hogy elfogadtál Engem Uradnak és Megszabadítódnak, eltévedtél az érzelmi és családi kapcsolatok útvesztőjében. Ebből viszont csak egyetlen kiút van. Az, amelyik az Én megismerésemre való áldozatos törekvésben valósul meg.
Az, aki ismer Engem már megértette, hogy sem a másik embert, sem az e-világot nem lehet jobbá tenni. Jobbá, csak válni lehet.
Te még azt látod megvalósítandónak, miszerint négyfelé kell osztani mindeneteket, amit a 'testvéred' látott jónak. Az Enyéim azt valósítják meg, amit Én látok jónak. Az, aki ismer Engem, az Tőlem jövő áldásnak éli meg azt, hogy fedél van a feje felett. Az nem törekszik arra, hogy a családtagok között ún. ' igazi béke ' legyen, hanem arra, hogy az Én Békém találjon otthonra benne. Ezt a békét nem úgy adom nektek, amint a világ adja.(Jn.14;27,). Ezt a békét úgy adom, hogy azok, akik hisznek Bennem és Hozzám tartoznak, azokat e-Hozzám tartozás tudata boldogítja.
Ámen, mondom nektek ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli meg az apját és az anyját, a feleségét és a gyermekeit, a fi(test)vérét és a nő(test)vérét, sőt még a saját lelkét is, nem lehet az én tanítványom, (Lk.14;26,). Az pedig, aki az Én tanítványom, az-az én testvérem és nővérem és anyám. (Mk.3;35,).

Az Én tanítványom nem viseli el azt, hogy a halálát várják, mert nem-hogy nem fél a haláltól, hanem tudja, hogy nincs halál. Igen, mert hisz Bennem. Bennem viszont csak az tud hinni, aki valóban ismer Engem.


Megáldalak az ISTENT megismerés vágyának az angyalával.


A kérdéseket Jézus elé, Szabó János vitte. 2013.01.08.


Vissza az oldal tetejére


FŐOLDAL | Gondolkodás-átalakítás | TANÍTVÁNYOK | LELEPLEZŐ | ÖRÖMÜNNEP | Párbeszéd-ima | KAPCSOLAT | Oldaltérkép


Az oldal frisítve 2021.10.24.-én.

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe